A munkaügyi tárca adatai szerint a tavalyi, iskolán kívüli szakképzések közel 10 százaléka számítógép-kezelői tevékenységhez kötődött, 8,5 százalék esetében mérlegképes könyvelőket, 5-6 százalékát tekintve pedig könnyűgépkezelőket, illetve személy- és vagyonőröket képeztek ki. A kimutatások alapján úgy tűnik: ezek mellett például a kereskedő-boltvezetői, vendéglátó-üzletvezetői vagy éppen az adótanácsadói hivatásokra felkészítő programok a leginkább keresettek.

Az is lényeges, hogy a szakképzési ismereteket mennyire magas színvonalon, hasznosítható módon sajátíthatja el valaki a rendelkezésre álló kurzusokon, ami függ a képzési intézmény színvonalától is.

Cégen belül

A saját, vagy leendő munkatársainak szakképzést nyújtani akaró vállalatok közül egyre többen indítanak a cégen belül, saját szervezeti egységük keretében tanfolyamokat. A nagy, nemzetközi hátterű társaságok önálló képzési bázisokkal, megfelelő oktatógárdával is rendelkeznek e feladathoz. Emiatt közülük egyre kevesebben rendelik meg e kurzusok lebonyolítását valamilyen külsős oktatásszervező intézménytől – vélekedett Szivi József, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) igazgatóhelyettese. A 2001. évi felnőttképzési törvény alapján tavaly létrehozott NFI felel a hazai felnőttképzés fejlesztéséért, s irányítja annak akkreditációs folyamatát is.

Felnőttképzők

A hazai felnőttképzés színvonalának egyenetlenségét mutatja, hogy a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége – amely a maga mintegy 200 tagszervezetével a szakma legnagyobb érdekképviseletének számít – nyáron nyilvános fórumon határolódott el a rossz körülmények között működő, valódi minőséget nem garantáló ál-oktatásszervezőktől. Örvendetes, hogy utóbbiak száma a hazai felnőttképzés akkreditációs folyamatának előrehaladtával valószínűleg szűkülni fog. Az NFI keretében ugyanis – bizonyára érzékelve a piaci visszaéléseket – még tavaly létrehozták az érintett intézmények minőségtanúsítását koordináló Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) Titkárságát. E független testület segítségével egy év alatt csaknem 700 képzési központot – tehát a piacon lévő intézmények mintegy 20 százalékát – akkreditálták. Az NFI igazgatóhelyettese szerint ez rendkívül jelentős eredmény ahhoz képest, hogy az EU egyes tagállamaiban (például Németországban) egyáltalán nincs a felnőttképzési rendszeren belüli, házi minőségtanúsítási rendszer.

Háromszázezres piac

Az elmúlt öt esztendőben, 1998 és 2002 között mintegy másfélszeresére ugrott a hazai felnőttképzésben részt vevők száma. Ugyanilyen dinamikus mértékben gyarapodott a lebonyolított kurzusok mennyisége, amely az előző évben már közel 8 ezerre rúgott. A kedvező tendencia tavaly azonban váratlanul megszakadt, s enyhe visszaesés történt – derül ki a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) összesítéséből. Öröm az ürömben, hogy – mint maga a tárca jelentése is elismeri – a hivatalos számok legfeljebb mintavételnek tekinthetők. A munkaerő-piacokról, képző intézményektől kapott egyéb adatok szerint a valóságban a felnőttképzés volumene a regisztrált tanfolyamokhoz képest 2–2,5 szeres nagyságú lehet.